2013. augusztus 26., hétfő

Zselici 4 fa 20

Hármasban Zsu, Fodi, és jómagam - vágtunk neki a hétvégén rendezett Zselici 4 fa túrának. Három résztáv - 30, 20, 10 km - közül az időjárásra való tekintettel a 20 km-t választottuk, azonban így sem úsztuk meg szárazon. A kép alatt olvasható túránk beszámolója.


Kora reggel, még sűrű ködben indultunk Marcaliból Simonfára. Útközben úgy tűnt hamar ki fog sütni a nap, de később rájöttünk, hogy a napsütés csak átmeneti lehet a nap folyamán. Ekkor döntöttük el véglegesen, hogy a középső távot fogjuk teljesíteni, így az úti célunkat Bőszénfára módosítottuk. Onnan busszal utaztunk Simonfára, ami miatt az előzetes terveinkhez, képest jóval később tudtunk elindulni.


A nevezés roppant gyorsan ment, így az miatt nem késlekedtünk sokat, hamar el is indultunk. KZ sáv jelzésen indultunk a falu központja felé, ahol a még nyitva tartó kisboltban a túrához elengedhetetlen kellékeket - sört, mogyorót - vásároltunk. A reggeli köd ekkorra már szinte teljesen felszállt, így a lehetséges kilátást nem zavarta. A faluból kiérve mély horhosban találtuk magunkat, mely egy kis kaptatót is szolgáltatott számunkra. Az útvonalat könnyen követtük, mivel nagyjából mi voltunk a sereghajtók, csak az előttünk járó majd 80 túratárs lábnyomait kellett figyelnünk. Egy darabig az előttünk haladók látótávolságból követtük, de Cserénfa előtt egy kis kitérőt tettünk egy geoláda miatt.

Fosztogatás Cserénfánál

Kicsit le kellett térnünk a túra útvonaláról a láda miatt. Jól látszottak a régi átfestett jelzések így könnyen eljutottunk a ládához. Közvetlenül a rejtekhelyre viszont már nehezebb volt odajutni, rengeteg rovar őrizte a helyet. Kiemeltem a dobozt és az erdőszélen elvégeztük a papírmunkát és az ajándékcserét, majd szemerkélő esőben tovább indultunk.

Pár száz méter után beértünk Cserénfára, ahol az ellenőrzőpontnál kisebb csapat verődött össze. Ellátmányként müzliszeletet és ásványvizet kaptunk. Volt akinek itt be is fejeződött a túra, mivel a rövidtávnak itt volt a célja. Mások kocsmába / rokonlátogatóba mentek, így egy kis beszélgetés után csak magunk folytattuk a túrát.


A régi Kaposvár - Szigetvár nyomvonalán haladtunk dél felé majd 3 kilométert, majd egy bal kanyar után Kaposgyarmatra értünk. Ellátmány ugyanaz volt, mint az előző pontnál. E pontnál is beszélgettünk egy kellemeset, majd magunk mögött hagytuk a települést. Újabb rövid szakasz következett, útközben újra becsatlakozott a K jelzés a Z mellé és így értünk be Gálosfára. A falu végén található buszmegálló esőbeállójában táboroztak a pontőrök. Tőlük energiaitalt kaptunk és a beszélgetés közben kérdezgettek bennünket a Cserénfán leragadt túratársakról mivel már csak rájuk vártak - de sajnos nem tudtunk információval szolgálni.

Az előttünk álló szakaszon - rendezői tanácsra - levágtuk egy kicsit a kijelölt útvonalból, ugyanis arrafelé lódarazsakat találtak a bejárás során. Így végig aszfalton haladtunk Bőszénfáig. A célba érés előtt 1 kilométerrel eleredt az eső és kitartóan esett is míg beértünk. Ott mivel a kocsmázós társaságról már lemondtak, minden maradékot megkaptunk, így dőzsölve vehettük át a teljesítésért járó oklevelet és kitűzőt, és Zsu - legnagyobb meglepetésére - tulajdonosa lett az ajándékpólónak is, amit a túra indulói között sorsoltak ki. A Somogy Megye Teljesítménytúrázója mozgalom igazolófüzet pecsételése közben váltottunk néhány szót az eddigi és a következő túrákról is. Hosszas beszélgetés után - továbbra is esőben, - visszatértünk a kocsihoz, majd hazafelé indultunk.


A kis esőt leszámítva nagyon jó élményeket gyűjtöttünk a nap folyamán. A szervezőgárdáról lerítt a profizmus, mindenhol nagyon kedvesek voltak velünk, az ellátásra is ötöst kell adjak. A résztvevők létszámát kicsit kevésnek érzem egy ilyen minőségű rendezvényhez, de valószínű a bizonytalan időjárás tartott távol sokakat. Jövőre, ha lehetőségünk lesz rá mindenképpen elindulunk újra, és talán a leghosszabb távot is bevállaljuk.

A túra folyamán készült képek a galériában találhatók. A képeket Fodi készítette.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése