Elsőként Bugaszegre látogattunk, a Csere János által - hihetetlen kreativitással - készített épületegyüttesbe, a Téglagalériába. A főépületben kezdtük a terület bejárását, ahol számtalan relikviát találhatunk kiállítva, a különböző helyekről származó, jelölt téglákból épült falak között. Ezután az udvaron folytattuk a nézelődést, ahol az alább látható impozáns kapu is található, melyet akár az autópályáról is láthatunk. Ott kapott még helyet a Magyarok Útja is, ahol a magyar történelem dicsőséges, vagy épp szomorú eseményei kaptak egy-egy emlékoszlopot kb. az 1700-as évek közepéig.
Sokáig lehetne sorolni még a látnivalókat, de inkább azt javaslom mindenkinek, hogy keresse fel a helyet és saját maga ismerkedjen meg vele.
Bugaszegi Királyi Téglamúzeum
Továbbindulás előtt még gyorsan felkerestük a ládát. A leírás elolvasása után rögtön tudtam hova kell menni. A helyszínen is hamar meglett a "dobozka", és a nagyon gazdag tartalma. Nagyon ötletes a rejtek és a helye is, eddigi pályafutásunk alatt ez tetszett a legjobban.
Boglárra érve különváltunk szüleimtől, ők a partra mentek, Zsu és én a Gömbkilátó felé és a mellette idén épült bobpálya felé vettük az irányt. Rövid sorban állás után el is helyezkedtünk a "járművünkben" és pillanatokon belül száguldhattunk is. Számomra - bár még nem ültem ilyenben korábban - kicsit rövidnek tűnt a pálya, de nagyon élvezetes volt.
Bobozás után lementünk a partra, majd megmártóztunk egy kicsit a hűs vizű Balatonban. A nagy melegben jól esett nagyon. Fürdőzés után vacsora gyanánt gyros-t ettünk, és legurítottunk rá egy-egy finom hosszúlépést. Az estét jó hangulatú Magashegyi Underground koncert és a tűzijáték zárta számunkra.
A tűzijáték után, a kocsihoz való visszamenetel közben kerestük fel a ládát. A leírás sokat segített, nem is kellett bekapcsolnom a GPS-t, viszont a bejáratot nehezebben leltük meg. Gyorsan logoltunk, választottunk magunknak ajándékot és mentünk tovább az autónkhoz.
További képet találhatóak a galériában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése