Éjszaka a Vértesben

Eljött az október vége és ezzel együtt egy újabb Hamahamás túlélőtúra is, melyet ezúttal a Vértesben rendeztek. A bázist Móron - az ezerjó hazájában - a Radnóti Miklós Általános Iskola biztosította. A PINGWIN csapatot ezúttal Noémi, Dzseko és én alkottam, Zsu nem tudott velünk tartani. Jómagam az elsők között érkeztem, úgyhogy válogathattam, hogy a felkínált termek közül melyikbe telepedjek le.

PINGWIN-ék, forrás hamahama.hu

Berendezkedtem - közben szállingózott a többi csapat is, - majd kimentem a városba vásárolni és sétálni kicsit, ami alatt megérkeztek Noémiék is. Amíg vártunk a kezdésre vettünk még védőitalt, amit a megnyitó alatt elfogyasztottunk. A pályamegadási feladatot a tavalyihoz képest még jobban megcsavarták - a feladat negyedénél jöttünk rá a megoldásra, - ezért sok időbe telt mire megleltük az összes érintendő pontot. A fejtörő után rendeztük a sorainkat, majd átvettük a menetlevelünket és jóval éjfél előtt útnak indultunk.

Elsőként a városban bolyongtunk, azon belül megismertük a móri temető összes parcelláját. A település bejárása után a csókakői vár felé vettük az irányt. Szerettünk volna minél hamarabb odajutni, ezért a legrövidebb úton, a P sáv és a P rom jelzésen indultunk el. Elsőre jó ötletnek tűnt az útvonal, de mikor már a rom jelzésen jártunk, beláttuk hogy ez nem volt jó döntés. Itthon a beszámoló írása közben a Kéktúrás turistakalauzt böngészve fedeztem fel, hogy az adott szakasz Nehezen járható-nak van jelölve - ilyen a térképünkön nem volt. Kidőlt fatörzseken átmászva, vagy alattuk átbújva haladtunk, sokszor elnéztük a jelzést, ami jelentősen megnövelte a menetidőnket. Mindezt természetesen éjszaka, korom sötétben, csak a fejlámpáink adtak minimális fényt - nagyon különleges, már-már félelmetes hangulata volt az erdőnek. Átküzdve magunkat az ösvényen - a startnál megadotthoz képest - alig három órás késéssel érkeztünk meg a pontra.

Rövid eligazítás után neki is láttunk a feladatnak, amit csak segítséggel sikerült megoldanunk, így sok ponttól elestünk. A teendőnk végeztével nagy nehezen - már a pontőrök noszogatására - elindultunk a következő állomás felé. Pár száz métert haladtunk, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttünk, hogy feladjuk a túrát. A hirtelen ötlet kifejezés nemigazán helytálló, Noémi friss - pár hetes - műtéti heggel a talpán indult neki a túrának, Dszeko bokaficammal pihent otthon jó pár napot Noémi műtétje előtt, jómagam pedig csütörtök esti Bowling-ozás következményeként enyhe térdfájással küzdöttem. Ilyen állapotban jobbnak láttuk, ha inkább visszamegyünk a bázisra és nem az erdő közepén telefonálgatunk a szervezőknek esetleges komolyabb sérülést szenvedve, mentést igényelve.

Visszaballagtunk az ellenőrzőpontra, és leadtuk a menetlevelünket jelezve a feladást, majd lesétáltunk Csókakő központjába. Már világosodott, úgyhogy nézelődtünk picit és kiálltunk az útszélre stoppolni. 20 percet vártunk mire jött egy autós aki Mór felé ment, és hajlandó is volt felvenni minket. Rövid időn belül a bázison is voltunk, majd vettünk egy jó fürdőt és lepihentünk. Napközben sétálgattunk a környéken, ebéd gyanánt pizzát ettünk egy közeli pizzériában. Délután visszatértünk a bázisra, ahol már az utolsókat kavarták a palóclevesben. Hamar meg is vacsoráztunk és az este hátralevő részét pihenéssel, rejtvényfejtéssel töltöttük, majd estére nyugovóra tértünk.

Másnap reggel a már jól bevált magyaros reggeli várt bennünket, majd megkezdődött az eredményhirdetés. A várakozásoknál jobban teljesítettünk, ugyanis végül utolsó előttiek lettünk, azonban konkrét helyezést nem értünk el. Az okleveleinken ezt jelző X miatt, pár év múlva csak úgy fogunk emlékezni a túrára, hogy tizedikek lettünk és vidáman fogjuk emlegetni Vértes-beli élményeinket. Én nem vártam meg az eredményhirdetés végét, mivel indult a buszom Székesfehérvárra, ahonnan kocsival hazajöttem. Azonban mielőtt eljöttem volna, még sorsoláson nyertem egy 25%-os Rába-túrás kedvezményt.

Ennyi lett volna a Hamahama túra az én, valamint a PINGWIN csapat szemszögéből. Ismét egy remekbe szabott rendezvényen vehettünk részt. A szombat esti vacsora nagyon finom lett, remélem megtartják a szakácsot. Nagyon jól éreztük magunkat, köszönjük!

Ezúton szeretném felajánlani az eredményhirdetéskor nyert Rába-túrás kedvezményemet cserére: őszi vagy tavaszi túlélőtúrás kedvezmény érdekelne, de ilyen kupon hiányában némi sör is számításba jöhet.. Érdeklődni itt hozzászólásban, illetve e-mail-ben lehet.

A túrán készült fotóink a képre kattintva megtekinthetőek: lesznek majd, sajnos nem nálam landoltak a túra után..