2013. október 23., szerda

Koppány 20

A túránk helyszíne ezúttal egész messzire vitt minket: Törökkoppányba. Már előtte, pénteken útnak indultunk Fülöppel, h reggel kényelmesen elérjük a rajtot. A szállást a Koppány Vendégház biztosította számunkra, ahol egy Szentesről érkező túratárssal is találkoztunk.


Reggel a nevezést követően még bementünk a boltba elemózsiáért, majd elindultunk a 20 km-es távon. A falut elhagyva kereszteztük a Koppány-patakot, és a Z jelzésen haladtunk első ellenőrző pontunkhoz, a Szőlőhegyi kápolnához. Az út kaptatósan vezetett fölfelé a kilátó felé, mely remek kilátást nyújtott a környékre. Még fotózkodtunk a kápolnánál, majd továbbindultunk a Z jelzést követve.


A szőlős pincék között haladva, nem vettünk észre egy kanyart és több túratársunkkal vissza kellett fordulnunk megkeresni a jó utat. Az erdőben földes úton lejtősebb szakaszon már gyorsabban tudtunk haladni a második ellenőrző pontig: a Török-kútig. Itt már csokit is kaptunk a pontőröktől. Reménykedtünk, hogy a forrásból fel tudjuk tölteni az üres palackunkat, de eléggé el volt hanyagolva a kút, sajnos tele volt szeméttel.


A pontot elhagyva tudtuk, hogy nagyon ki kell lépnünk, az eddigi 6 km-t 2 óra hossza alatt tettük meg. Egy ideig még a Z-P jelzésen haladtunk, majd egy a szervezők által szalaggal jelzett útra kanyarodva kiértünk az aszfaltra. Ezen (dél felé) haladva rátértünk a Z kör jelzés, mely már a Gyertyánosi-forráshoz, a harmadik ellenőrző pontunkig vezetett. Itt pecsét helyett egy adatot kellett feljegyeznünk az igazolólapunkra, mely egy a forrással szembeni fára volt felfestve. Itt sem volt szerencsénk vízhez jutni.

A forrást elhagyva visszatértünk az előbb említett aszfaltútra, majd a jelzést követve letértünk az aszfaltról és egy lezárt terület után már a Z-P jelzésen betértünk az erdőbe. Itt a jelzést elhagyva a szalagozást követve lejtős úton haladtunk, amelyről egy ívvel már fehér alap nélküli P jelzést követve a Patkó-kúthoz értünk. Gyönyörű látványt nyújt a tó a pihenőhellyel.


Nem sokat tudtunk itt időzni, hamar indultunk is tovább a bükkfákkal övezett, szép erdei úton. A Z-P jelzést követve visszatértünk a már érintett bekerített területre, ahol ezúttal észak felé vettük az irányt és a kilátóval jelzett úton mentünk a szorosadi pincesor felé, a negyedik ellenőrző pontig. Itt az út során a fák között gyönyörű kilátás nyílt Törökkoppányra, ami megelőlegezte a kilátó nyújtotta élményt. Az egyik pincénél, ahol az ellenőrző pont is volt, almával és pogácsával kínáltak, és mivel már igencsak fogytán volt a vizünk, a pontőr adott nekünk egy üveg vizet, amit ezúton is nagyon köszönünk! A pogácsát elfogyasztva még pár szót váltottunk az ott lakó helybéli úrral, majd sietve továbbálltunk, mert már csak 1 óránk volt a buszunk indulásáig és még hátra volt 4,5 km.

Enyhe emelkedő után kiérkeztünk a pincesort övező erdőből és már szántőföldek között haladtunk a kilátó felé. Gyors körbenézés és fotózás után lejtős úton (szószerint) futottunk lefelé egészen a Koppány-patak partjáig, ahonnan már a patak medrével párhuzamosan haladtunk, míg be nem értünk Törökkoppányba.

A célba érkezve megkaptuk a túra teljesítéséért járó jól megérdemelt oklevelet és kitűzőt. Én is megkaptam az Észak-Somogy kupámat, mivel ez volt az ÉSTT-be tartozó utolsó túra, és rajtam kívül még jó páran itt kapták kézhez ezt a díjat. Indulás előtt még magunkhoz vettünk egy kis zsíroskenyeret, amit már a buszmegállóban fogyasztottunk el, a járatunkra várva.


Köszönjük a túra szervezőinek, a Szent Kristóf Természetjáró Egyesületnek, hogy lehetővé tették ezen térség megismerését. Nagyon sok szép élménnyel gazdagodtunk. A starthelyen beszereztünk egy-egy igazolófüzetet a Koppány jelvényszerző túramozgalomhoz, hogy e túra által érintett vidéket jobban megismerhessük a jövőben.

A túrán készült további fotók itt találhatóak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése