Korán indultunk, hogy fél8-kor már úton lehessünk a Csepel 30-as túrán. Szigethalmon a Szent István Általános Iskola adta a rajt helyét. Gyors nevezés után kilépve az iskola kapuin Tököl felé vettük az irányt. A hév sínjeit keresztezve a S+ jelzést követve a Pesti úton haladtunk egészen az első ellenőrző pontunkig. Útközben láthattuk a szovjet hadsereg volt laktanyáit, Maléter Pál szobrát, valamint a reptérnél a Maléter kopjafát, ahol már autóban vártak ránk a pontőrök. Gyors pecsételés, a reggelink és egy nagy bögre saját forró tea elfogyasztása után folytattuk utunkat visszafelé a Fő úton a Vásár térig. Itt a gát felé vettük az irányt, ahol szabadon legelő lovakkal, és egy kecskével találkoztunk az 5,5 km-es - dél felé tartó - szakaszon. Közben a tököli börtön zord falai, a döggyár épülete és a százhalombattai kőolaj-finomító szaga (a ködtől nem nagyon látszott) kísért minket a második ellenőrzőpontunkig. Itt csokival feltankolva indultunk el Szigetcsép irányába a szántóföldek mentén, majd egy erdős szakasz után a hév sínjei mentén haladtunk.
A harmadik ellenőrzőpont a Szigetcsépi hévállomás volt, ahol forró teával kínáltak a pontőrök. Innen a P sáv jelzést követve haladtunk át Szigetcsép községén, érintve a községházát, ahol az ünnepek közeledtével a nagy adventi koszsorú mellett Betlehemet is állítottak. Szigetcsépet elhagyva egy murvás útra kellett fordulnunk, mely üdülőházak sora mellett vezet el a Duna partra. Ezt a jobb kanyart nekünk sikerült elnézni, és korábban akartunk lekanyarodni. Időbe tellett mire rájöttünk, rossz helyen vagyunk (kisebb csorbát ütve a lelkesedésünkön). De még mindig jól haladtunk tovább immár a Kis-Dunával párhuzamos P sávval jelzett úton. Örömmel láttuk a túra során többször is, hogy sok túrázó társunk kutyájával indult útnak. Ez a szakasz volt a túra leghosszabb része (több mint 8 km), és a lábam már kezdett fájni az új cipő ’átka’ miatt. A P sáv-ról a P o-rel jelzett úton értünk el a negyedik ellenőrzőpontra - egy játszótérhez - ahol egy kislány szaladt elénk, hogy elkérje az igazolófüzetünket. Felmarkoltuk a csokinkat és rövid pihenés után továbbindultunk.
A tököli parkerdőben járva csodás látvány tárult elénk így decemberben. Telet meghazudtoló érzésem volt a szép zöld füvet látva. Kissé feledtette velem a lábfájásomat, amit már nem is a cipő okozott (a térdem kezdte feladni a várat), így vissza kellett vennünk a tempónkból. Szép lassan közeledtünk az ötödik ellenőrzőponthoz, az erdészházhoz, ahol teával kínáltak. A pontot elhagyva az utolsó kilométerekre még bőven szintidőn belül voltunk. Szerencsére a túránk elejét jól megnyomtuk, így a bicegésem nem hátráltatott minket.
Az erdőt a P négyzetjelzésen hagytuk el, immár Szigethalom utcáján járva egyre közelebb volt a cél. Először az iskolába mentünk, ahol egy másik túratárssal együtt továbbküldtek a helyi karácsonyi vásárba – nem olvastuk el körültekintően az itiner ide vonatkozó részét, - ahol kézhez kaptuk a túra teljesítéséért járó oklevelet és kitűzőt. Legnagyobb meglepetésünkre palacsintával is vártak minket.
Ezúton szeretném megköszönni a szervezőknek a remek kivitelezést. Gyakran derültünk nagyokat az itinert olvasva, a jó hangulatot ez mindig biztosította.
Az idei évnek ezzel még nincs vége túrák szempontjából! Még vár ránk egy barlangos túra a Budai-hegységben, illetve a Kéktúra egy rövid szakasza szintén a Budai-hegységben.
Békés, meghitt ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak!
A túrán készült fotóink az alábbi képre kattintva érhetőek el.
2013.12.22., Csepel Teljesítménytúra (30 km) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése