 |
| Zsu, Noémi, Dzseko |
Holládi völgyhíd
Első állomásunk az M7-es autópálya egyik völgyhídjához vezetett. Hollád nevezetű kis falutól északra úgy egy kilométerre, északra található a helyszín. Remek kis bemelegítő láda volt, nagyon hamar megleltük, pontosabban Noémi, övé a dicsőség. Átkutattuk a láda tartalmát, cseréltünk is ajándékot, majd elhelyeztük a bejegyzéseinket a naplóban. A kis szertartás után még nézegettük kicsit a völgyhidat, aztán visszamentünk a kocsihoz, és elindultunk a következő állomásunk, a Somos kilátó felé.
Somos kilátó
Sajnos csak volt kilátó, rossz állapota miatt évekkel ezelőtt elbontották. A láda azonban a helyén várja a látogatókat. Ez a láda nekünk Zsuval már megvolt, ennek ellenére a megtalálás nem volt olyan egyszerű, sokat időztünk vele. Az érdem végül ezúttal is Noémié lett. A láda sajnos be volt ázva, de a napló használható volt.
A szép időben a kilátó megmaradt talapzatáról csodálatosan be lehetett látni a Balaton északi partját. Ott is időztünk egy kicsit majd tovább álltunk Balatonberény felé.
Csicsergő-(fél)sziget
Első állomásunk a Balaton partra, a Csicsergő-félszigetre vezetett. Nagyon csodálatos hely, egy kis darab megmaradt természet a végig beépített partszakaszok között. Ahogy a rejtekhely felé tartottunk azon gondolkoztam, hogy vajon tényleg a Balatonnál vagyunk-e.
A ládával nem kellett sokat vesződnünk, hamar megtaláltuk. Többet időztünk az akadályok kikerülésével és az északi part kémlelésével. Kitöltöttük a naplót, cseréltünk ajándékot majd vissza is indultunk a kocsihoz. Mielőtt visszaértünk volna kicsit leültünk egy pihenőhelyen tervezgetni a nap és az elkövetkező hónapok eseményeit.
Balatonberényi séta
A mi esetünkben inkább Balatonberényi autózás. Ősz lévén már hamar sötétedik, és mivel már közeledtünk a naplementéhez így a gyorsabb megoldást választottuk. Ha nem így teszünk, akkor nem sikerült volna teljesíteni a napi tervet.
A megadotthoz képest fordított sorrendben teljesítettük a feladatot. Először kerestük a hagyományos ládát. Ehhez messze ki kellett menni a faluból. Nehéz volt a megtalálás, mert rengeteg a potenciális rejtekhely a környéken. Hosszas keresgélés után, már a feladás határán jártunk, mikor felkiálthattam, hogy meglett. Sikerült közvetlenül a rejtekhely mellé parkolni, tehát csak ki kellett volna szállni a kocsiból és pár lépés után lenyúlni a ládáért. Ehelyett mi jobbra is, balra is 10-15 méternyi területet átfésültünk. Az örömünnep után teljesítettük a kötelezőt, aztán visszatértünk a faluba.
A másik két pontot pillanatok alatt teljesítettük, majd továbbhaladtunk Balatonszentgyörgyre.
Csillagvár
Azon belül is a Csillagvárhoz vezetett az utunk. A nap már jócskán lefelé tartott, úgyhogy csak a ládára koncentráltunk. A nagy sietségben még egy fotót sem sikerült készíteni a környékről.. A ládát azonban rövid időn belül megleltük. Amíg mi Zsuval naplóztunk és az ajándékok között válogattunk, addig Noémiék a helyi pónival ismerkedtek. Mivel sem a várba, sem az udvarra nem tudtunk bejutni mindenképpen vissza fogunk térni eme mulasztások pótlására.
Ennyit szerettem volna írni röviden. Fotók a ládaleírásokban és néhány a saját készítésűekből itt található.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése