Csiszta 30

Újra a régi felállásban - Zsu és én - indultunk túrázni szombat reggel Balatonfenyves irányába. Nemsokkal negyed 8 után érkeztünk meg, úgyhogy bőven volt időnk nevezni és fotózni a kisvasút indulásáig, mellyel a starthelyre utazhattunk. Két résztáv közül - 20, 30 km - választhattunk, melyekből mi a szép nyárias időjárásnak köszönhetően a hosszabbat választottuk. A kép alatt a túránk beszámolója következik.

2013. szeptember 7.

Kicsivel 8 óra előtt indult a vonat és kb 20 perces döcögés után Imremajorba érkeztünk, ahol a rövidebb távot választók leszálltak, mi pedig haladtunk tovább Somogyszentpál felé. Megérkezés után mi is lepattantunk, majd egy kis felszerelés igazítás után útra keltünk. Az első pár kilométeren nagyjából látótávolságon belül együtt haladt mindenki.

Az első pár száz méteren a falu utcáin gyalogoltunk, ahol Zsu - kihasználva a lehetőséget - csillapította kicsit a macskamániája keltette igényeit. Tovább haladva a faluhoz tartozó pincesor előtt haladtunk el, ahol szépen rendezett telkek sorakoztak. A pincesoron túljutva az első ellenőrzőponthoz értünk -  Pálmajor vasúti megállóhely. Itt ú.n. önkiszolgáló ellenőrzőpontot találtunk ahol magunknak kellett elvégezni a "pecsételést".

A megállótól egy darabon a sínek között gyalogoltunk, de a kényelmesebb haladás érdekében a többieket követve, mi is áttértünk a párhuzamos földes útra. Úgy másfél kilométer után kelet felé fordultunk, és itt is a sínek mellett gyalogoltunk Imremajor felé. Közben a fák között észak felé nézelődve a Balaton-felvidék tanúhegyeit csodáltuk. Ezen a szakaszon láttuk túránk egyetlen említésre méltó vadállatát, egy mezőn átvágó, félénk vadnyulat.

Pár kilométer után beértünk Imremajorba, ahol az ellenőrzőponton megkaptuk az igazolásra szolgáló matricát, majd betértünk a Club Majorkába egy kávéra. Kicsit megpihentünk és körbejártuk a területet, és lassan tovább indultunk. A pont után már jóval szakadozottabban haladt a társaság. Dél felé haladtunk és közeledtünk egy geoláda felé. Ezt azonban nem sikerült begyűjtenünk, mivel nem voltam körültekintő a ládaleírás elolvasásakor és a csatorna rossz oldalán tartózkodtunk.

Tovább haladva, az alig észrevehető sínek után kelet felé fordultunk és Csiszta irányába folytattuk az utat. Ezen a szakaszon kicsit kóvályogtunk, ugyanis nem olvastuk el előre az itinert, és majdnem elhagytuk a síneket. A bozótos részen átszenvedve magunkat - rövidnadrág - hamarosan Csisztapuszta vasútállomáson - a következő ellenőrzőponton találtuk magunkat. A papírmunka után meg lettünk kínálva finom pálinkával, amit jóízűen le is gurítottunk Köszönjük!

Kicsit nézelődtünk a fürdő környékén, majd elindultunk, és kis keresgélés után meg is találtuk a helyes utat. Észak felé haladtunk murvás úton, amely vakítóan verte vissza a nap sugarait. Nemsokkal az autópálya előtt letértünk a murvás útról és földúton lépdeltünk az utolsó ellenőrzőpontig. Ott saját magunknak kellett igazolni a pont érintését, majd folytattuk a túrát, ezúttal már a célegyenesben haladtunk. Kicsivel több mint fél óra múltán már a célban is voltunk, ahol átvehettük a teljesítésért járó oklevelet és kitűzőt.

Itt lakom a közelben, de még egyszer sem utaztam ezzel a kisvasúttal és még nem jártam a berek ezen részén, úgyhogy nagy köszönet a szervezőknek, hogy "elcsábítottak" az eseményre.  Nagyon jó hangulatú túra volt, és bár hivatalosan nem volt ellátás, egy kis pálinka azért jutott annak aki igényelte. Ha tehetjük jövőre ismétlünk..

A túra folyamán készült képeink itt megtekinthetőek.