Szlovénia csodái

Egy hosszabb pihenős időszakot követően újra kimozdultunk otthonról, és kicsit elhagyva Magyarországot, ezúttal Szlovéniába látogattunk el. Nagyon szerettünk volna egy külföldi kiruccanást is idénre; így egy kedves ismerős és egy utazási iroda visszautasíthatatlan ajánlatának köszönhetően Bled és környékére esett a választásunk.

Lépcsőn ülve: Zsu, én / Virág, Krisztián

Korán kellett kelnünk, hogy időben eljuthassunk az indulás helyszínére, Nagykanizsára. A busz utasainak nagy része Zalaegerszegről jött, de voltak, akik Lendván csatlakoztak hozzánk. Az első pihenőnket a határt már jócskán átlépve - Ljubljana előtt - ejtettük meg, egy Trojane nevezetű kis faluban, mely hatalmas fánkjairól messze földön híres. A parkoló mögött szép kilátás nyílik a körülölelő hegycsúcsokra.

Ljubljana felé tovább haladva a kis falvak képei és jellegzetes családi házak kísérték utunkat. Közben idegenvezetőnk készséggel vezetett be bennünket Szlovénia történelmébe és gazdaságába.

Első megállónk a bled-i várkastély volt, melyet egy, a tó felé magasodó hegy oldalába ékeltek. Így festői kilátás nyílik a tóra. Szombat lévén, itt már hagyományos középkori várjátékok helyszínébe csöppenhettünk, kirakodó vásárral, jelmezesekkel, egy kis zenés műsorral fűszerezve. Magát az ingatlant II. Henrik német császár adományozta 1004-ben a brixeni püspöknek. Ekkor még csak egyetlen román stílusú torony állt, fallal körülvéve, melyet később építettek ki (több toronnyal és erősebb védelmi rendszerrel látták el). Mai formája egy 1511-es földrengést követő helyreállítást őriz. Gótikus várkápolnája a XVI. században épült, majd 1700 körül újították fel barokk stílusban; falfestményei is ebből a korszakból valóak.  A várkastély mai rendeltetése kiállításoknak ad helyet: Bled ősi történelme mellett a kastély történelmi fejlődését is illusztrálják a korra jellemző berendezésekkel.

A várat magunk mögött hagyva, programunk szerint a Vintgar szurdokba vettük az irányt, mely Bledtől néhány km-re található. Ez egy magas sziklafalas szurdok, melyben a Radovna folyó vízeséseit és medencéit csodálhattuk meg. Másfél km-en keresztül kanyarogtunk a kiépített turistaútvonalon, hol kis fahidakon kereszteztük a víz folyását, hol a sziklafalba vájt úton követhettük a sebes folyó útját. Itteni utunkat a hatalmas vízesés koronázta meg, melynek látványát a 33 m magasban lévő, kézzel készített egyíves kőhíd fokozta.

A szurdokot elhagyva visszatértünk Bledbe, egy kis csónakázás reményében. A szigetre vittek ki bennünket, szintén kézzel készített hajókon (ún. pletna), melyeket állva hajtottak az evezőseink (pletnar). A több mint 30 m mély, 2 km hosszú tó vize tükörsima, tektonikus létrejöttét termálforrások erősítették meg. A szigeten álló Mária mennybemenetele templom, egy ószláv istennő szentélyének helyén áll. A kereszténység térhódításának köszönhetően ez felcserélődött Mária tiszteletére. A XV. században gótikus egyhajós épület állt a harangtoronnyal, majd mai formáját a XVII. század közepén kapta barokk stílusban, amikor is Szűz Mária-kápolnát is építettek a templomhoz. Az épülethez 99 lépcsőfok vezet, melynek hiedelme szerint, ha a jegyespár a szigeti templomban szeretné esküvőjét megtartani, akkor a vőlegénynek mind a 99 kőlépcsőn fel kell vinnie a menyasszonyt. Egy másik legenda a kívánság haranghoz fűződik, miszerint aki háromszor megkongatja a harangot és hisz Istenben, annak teljesül a kívánsága. Néhányunk kapva-kapott az alkalmon és pillanatok alatt sorban tolongtak, hogy a haranghoz jussanak.

A szigetet körbejárva, elénk tárult a tó élővilága: a rengeteg ebihallal a kristálytiszta vízben, és az embertől egyáltalán nem tartó kacsákkal.

A szigetet elhagyva visszatértünk a buszunkhoz és elindultunk Bohinj felé. Utunk jellegzetes sziklás-erdős részen vezetett, mely már a Triglav Nemzeti Parkhoz tartozik. Itt emberi kéz nem befolyásolja a táj alakulását, kidőlt fákat is csak akkor mozdítanak el, ha azok a forgalmat akadályozzák. Az itteni célállomásunk a Savica vízesés volt, melyhez lépcsők sora vezetett, de megért minden fáradalmat. A több száz méteres Komma-szikla oldalából tör elő a Száva folyó egyik forrása, gyönyörű látványt nyújtva. Nem véletlen sorolható a világ legszebb vízesései közé. Maga a park számos sportra enged lehetőséget, a túrázástól a horgászatig. Itt mindenki megtalálhatja a számára legkedvesebb tevékenységet. Ezután megálltunk a Bohinji-tónál is egy kis fotózás erejéig, mely  Szlovénia legmélyebb, legnagyobb állandó természetes tava.

Tervben volt még egy bled-i városnézés, de az időjárás ezt már nem engedte. Bár elég változékony időjárás volt jellemző, szerencsénkre az egész napot megúsztuk eső nélkül idáig. Így tehát megkezdtük az utunkat hazafelé. Ugyanúgy megálltunk Trojane-nál és ezúttal fánkokkal feltankolva meg sem álltunk kis hazánkig.

Akik előítélettel lennének ilyen kötött programos, csoportos buszozással szemben, had mondjam el: egy remek idegenvezető és jó csapattal kitűnő kikapcsolódást tud nyújtani egy-egy ilyen nap. Az embernek semmire nincs gondja. A jól szervezettségnek köszönhetően pedig sok minden belefért az időnkbe.

Szlovénia természetes csodái remek felfrissülést nyújtanak az aktív pihenők számára a kempingezésre alkalmas helyekkel, illetve az idősebbek részére a szállodák gyógyvizes kezelései révén. Bakancslistánkra felkerült az említett helyszínek újbóli meglátogatása, illetve újak felkutatása.

A kiránduláson készült fotókból egy válogatás itt található.

Adatok forrása: http://www.bled.si/hu/